A jóga  nem pusztán az ászanák gyakorlásából él. A jógázóknál kialakul egy életszemlélet, ami meghatározza azt a módot, ahogy élnek, gondolkodnak, a világ dolgaihoz viszonyulnak. Mit jelent valójában jóginak lenni?

A nyugat és a jóga

 
A nyugati világban a jóga a nagy reneszánszát a hippik megjelenésének köszönheti, ugyanis a 70-es években divattá vált a keleti filozófiákat újra felfedezni, illetve jógázni. Az is kiderült, hogy a nyugati ember legtöbb bajára kiváló gyógyír a jóga, hiszen testi-lelki egyensúlyt ad, tökéletes egészséget, kiegyensúlyozottságot és tiszta tudatot. Persze ezért tenni kell, nem is keveset, de valódi eredmények születnek, ha komoly erőt fektet bele az ember.

 
A jóga jóval több, mint gondolnánk, mert nem csak egy mozgásforma, hanem egy életszemlélet, életmód, amelynek az elsajátításával rengeteget tehetünk az egészségünkért is.

 

Sokfajta jóga létezik: karma, gjána, dhyána, bhakti jóga, és még sorolhatnám. Ezek mind más-más folyamatokra mennek rá. Minden jógatípus önmegvalósítási folyamatot takar, azok számára, akik tökéletes megvilágosodást keresnek, és szeretnének eltávolodni a mai világ vonzó, de kötöttségekkel teli szférájából. A Bhagavad Gita részletesen ír a különböző jógafolyamatokról, többek közt említi a dhyána jógát is, ami jelen esetben a meditációs jógarendszert jelenti. Azt a 8 fokú jógarendszert, amelyet ashtanga – és esetleg hatha – jógának hívnak, többek között Patanjali Mahayogitól származik.

Az ashtanga jóga lett a legnépszerűbb és legismertebb a nyugati ember számára. „A nyolcszintű jógának az első két szintje a létünk megtisztításával kapcsolatos tevékenységekből és a szabályok gyakorlásából, követéséből áll. Itt gondoljunk a gyakorlati elvek követésére, például a vegetáriánus táplálkozásra, a tisztaságra, a morális elvek követésére, amiknek a gyakorlása elindítja a kezdő jógit a megtisztulás útján. - Ezekre részletesen kitérünk majd a sorozatban, amikor a jógáról, mint életmódról lesz szó. - A harmadik szint az ászanák, vagyis a pozíciók gyakorlása. Ez az, amit a nyugati fitnesz világ kiszakított magának, és a jóga fő céljaként feltüntetve használ.

A keleti emberek számára az ászanák gyakorlásának az volt a célja, hogy megtisztítsák a testüket a gyakorlók, és egy tökéletes testet elérve, ne legyen a fizikai testük akadály a hosszan tartó meditáció során. Az ászanák gyakorlásának csak mellékterméke, hogy tökéletes formára és egészségre tesz szert a gyakorló.


A negyedik szint a pranajama – légzőgyakorlatok, amelyekkel jobban tudunk összpontosítani az elménket, arra amire szeretnénk. A testben öt életlevegő áramlik, és az elme ebben az öt életlevegőben van. A légzéssel meg tudjuk nyugtatni magunkat és képesek vagyunk fixálni a tudatunkat is a meditáció során. A többi szint már arról szól, hogy miről kell meditálnia annak, aki a megfelelő tudást már megszerezte. A végcél az, hogy a jógázó elérje a transz vagy samadhi állapotát, amelyben megvilágosodik, és megérti azonosságát és az abszolút igazsághoz való viszonyát. Röviden ez a jóga lényege.
 
Pocakos jógik


A jóga egy összetett történet, ezért nem lehet kihagyni belőle semelyik folyamatot, mert akkor nem érjük el vele a megfelelő eredményt. Vannak, akik még az ászanákat sem gyakorolják, ezeket hívjuk lusta jógiknak. Meditálnak, zümmögnek nagy pocakkal, és maximum egy lótusz ülést tudnak produkálni.
A magyar jógavilág nagyon vegyes, mindenfélére van itthon példa: a pocakos, lusta jógán át, zsírégető fitnesz jógán keresztül a szellemiséget nélkülöző jógáig. A tradicionális dolgokat, amik ezer éveken keresztül működtek, nem érdemes megváltoztatni, mert akkor egész egyszerűen nem fog működni.


www.divany.hu
Szerző: Kiss Zoltán