Híres jógázók

Sok nevezetes személy gyakorolt nagy hatást a jógára és sokat tett azért, hogy világszerte ismertté váljon. Nyugaton az ötvenes években vált igazán népszerűvé a hatha jóga. Talán a legjobb példák az évszázadokkal ezelőtt élt Nárada, a bhakti szútrák megalkotója, Shankaracharya, aki a létrehozta az advaita vedantát, amely a dzsnyána jóga alapja vagy maga Patandzsali a rádzsa jóga atyja.

Olvass tovább
Társadalmi, spirituális egészség jógával

Társadalmi egészségen azt a képességet értjük, hogy miközben boldogok vagyunk, másokat is boldoggá tudunk tenni, hogy jó kapcsolatot és kommunikációt tartunk fenn embertársainkkal, hogy társadalmi felelősséget vállalunk, hogy a közösség javán fáradozunk. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy képesek vagyunk lazítani és megtapasztalni az élet szépségét.

Olvass tovább
Jóga irányzatok

A jóga szó a szanszkrit judzs szótőből származik, melynek jelentése: összeköt, egyesít, igába fog. Az egyéni lélek (átman) és az univerzális lélek (paramátman) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is.

Olvass tovább
A jóga gyakorlatai és célja

A jóga , (szanszkrit: योग) a keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében. A jóga művelője a jógi (szanszkritül a férfi jógikat joginnak, a női jógikat pedig jogininek is nevezik).

A jóga célja a testi és a szellemi erők felébresztése. Eszerint alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg: testi és szellemi jógát. A jógának több változata ismert, amelyeket a különböző személyiségtípusokhoz fejlesztettek ki. Indián kívül először a hatha jóga vált népszerűvé a 20. századi nyugati világban, ma már azonban Európában is szinte minden ága elérhető a jógaközpontok által.

Olvass tovább